Műhelyfoglalkozások 2026

A Műhelyfoglalkozások terembeosztása

1. nap – október 26. vasárnap

6 + 6 műhely, mindegyik kétszer kerül bemutatásra egymás után.

2.nap – október 27. hétfő

6 + 6 műhely kétszer egymás után, a 17:50-től kezdődő műhelyek ismétlésére kedden kerül sor.

3.nap – október 28. kedd

Az első 6 műhely a hétfői műhely ismétlése; a többi kétszer kerül bemutatásra egymás után.

Műhelyfoglalkozások kivonatai

Antalné Csorba Katalin, Csikós Viktória, Varga Szabolcs

A játékosítás lehetőségei az általános és középiskolában, valamint az egyetemi oktatásban

A gamifikáció, avagy játékosítás alapvető célkitűzései közé tartozik, hogy a résztvevők, a játékosok egy szabályok közé terelt, de mindeközben szabad, játékos cselekvésben élhessék meg a flowélményt. Műhelyfoglalkozásunkon szeretnénk bemutatni, milyen játéktervezési elemek beemelésével tehetjük játékossá a fizikatanítást a kü- lönböző szinteken – általános és középiskolában, illetve az egyetemi környezetben, és milyen szabályokat érdemes alkotni ahhoz, hogy a diákok számára kedves, motiváló tanulási környezetet alakítsunk ki. Olyan keretrendszert, munkamódszereket és ezekhez alkalmas játékelemeket mutatunk be, amelyek segítséget nyújthatnak a diákok érdeklődésének felkeltésében, a fizika iránti elköteleződésük növelésében, a tantárgyhoz való pozitív attitűdjük kialakításában.

Bagosi Róbert Krisztián

A hangsebesség mérése digitális eszközökkel

A műhelyfoglalkozás során több módszert szeretnék bemutatni a hangsebesség mérésére notebook, okos telefon és egyéb kiegészítők felhasználásával.

A klasszikus hangsebesség mérés egy hangvilla és egy rezonátor (vízbe merített cső) segítségével szokott megvalósulni. A 440Hz frekvenciájú hanghullám rezonanciájához tartozó rezonátor hosszának a mérésével történik a hangsebesség meghatározása.

Ez meg is fordítható: adott rezonátormérethez illesszünk megfelelő frekvenciájú hangot például egy hangrendszer (hangszóró + erősítő + rezonátorba helyezett mikrofon) összegerjesztésével, megmérve a hang frekvenciáját. Egy másik lehetőség a rezonátor által felerősített környezeti zaj frekvenciáinak a megmérése.

A rezonátorban levő gáz lehet a levegőtől eltérő is, például széndioxid. Ebben az esetben más frekvenciák esetén lehet frekvencia maximumokat mérni.

A műhelyfoglalkozás során a résztvevők két fős csoportokban dolgozva, mobiltelefonos mérések segítségével számíthatják ki a hangsebességet levegőben (ha az idő engedi széndioxidban is).

Ehhez kérnék minden résztvevőt, hogy hozzon magával okostelefont, mikrofonos headszettel, a telefonra telepített, fehér zaj keltésére alkalmas applikációval (pl. Function generator – IOS), illetve spektrumanalizátor applikációval (pl. dB&Frequency – IOS). Androidos applikációkkal kapcsolatosan nincs tapasztalatom. A spektrumanalizátor esetében előny, ha az applikáció kijelzi a frekvenciamaximumot, illetve, ha összegezni is tudja az adott frekvenciákat az idő teltével.

Rezonátor, mérőszalag, papír, írószer biztosítva lesz.

Barsy Anna

Kreatív nyíltvégű projektek a fizika órákon

A fizika tanításában kiemelt jelentőségű a kreativitás fejlesztése és a tanulók aktív bevonása, amit a nyílt végű, projektalapú feladatok hatékonyan támogatnak. Az előadás bemutatja, hogyan integrálhatók modern eszközök – mint a micro:bit és LEGO EV3 – a fizikaórákba a mindennapi életből vett problémák és élményszerű tevékenységek segítségével. Konkrét példák: reakcióidő mérése és papírzongora-építés, szenzorok és ledek micro:bittel, vagy az egyenletes körmozgás és forgómozgás vizsgálata LEGO EV3-mal nyílt végű projekt keretében. A résztvevők olyan ötleteket kapnak, amelyek segítik a gondolkodás és a kooperáció fejlődését, miközben a diákok szabadon alkothatnak, kipróbálhatják magukat valós fizikai problémák megoldásában.

Miért a nyíltvégű projektek?

• Hozzájárulnak a motiváció növeléséhez és a tudás mélyüléséhez. (skoll)

• Lehetővé teszik a tanulók egyéni érdeklődésének érvényesülését és a differenciálást.

• Fejlesztik a gyakorlati, a hétköznapokban is alkalmazható fizikai tudást.

• Az előadás a tapasztalatok mellett pedagógiai szempontokat is felvet, megosztva konkrét tippet a projektmódszer bevezetéséhez és annak sikeres megvalósításához átlagos képességű diákok körében.

Források: 

https://kreativfizika.webnode.hu/kreativ-fizika-tabor/ https://skoll.hu/projektpedagogia/

https://www.logiscool.com/hu/programs/lego-ev3-1 https://www.srpszkk.hu/tamop412b/projektpedagogia/212_a_projekt_mdszer_hatsa_az_intzmny_mkdsre.html

https://www.leis.hu/mindstorms-ev3/ https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=260 https://schniderdorottya.com/blog/f/fizikaprojektek-t%C3%A1vmunkarendben https://www.shutterstock.com/hu/search/fizika?image_type=illustration https://schniderdorottya.com/blog/f/emelt-szinten-is-sz%C3%ADnesen https://hu.pinterest.com/martonosietelka/fizikai-k%C3%ADs%C3%A9rletek/ https://kreativfizika.webnode.hu

https://vbjnet.hu/lego_szakkor/ https://es.slideshare.net/barsyanna/oip-2022-0211barsyanna https://www.slideshare.net/slideshow/barsy-anna-mester2020/228068271 https://peme.hu/wp-content/uploads/2025/01/PEME-XXVIII.-Konf.-kotet.pdf

Bátyi Sándor

Gereblye, Scilab és egy töltés

Ötletgazda, szerző és mentor: Dr. Stonawski Tamás egyetemi docens

Hogyan állíthatunk meg egy száguldó testet anélkül, hogy hozzányúlnánk? Mit keres a gereblye a fizikában, és hogyan segít nekünk a Scilab nevű matematikai „számolóagy”?

Ezen a műhelymunkán egy izgalmas fizikai feladaton keresztül járjuk körbe az iterációs módszer lényegét. Megmutatjuk, miért nem mindig elég az egyszerű képlet, hogyan adhat pontosabb választ a számítógép lépésről lépésre, és hogyan válik a „gereblyézés” egy játékos hasonlattól komoly számítási eszközzé.

A hallgatóság betekintést kap abba, hogyan dolgozik együtt a fizika, a matematika és az informatika: egy test mozgási energiája átalakul elektromos potenciális energiá- vá, és mi a számítógép segítségével követjük végig a folyamat minden apró pillanatát. Az út végén nemcsak a feladat megoldását találjuk meg, hanem választ kapunk arra is, miért van szükség a modern fizikában és mérnöki munkában numerikus módszerekre.

Baumgärtner Annamária

IRÁNY AZ ŰR

Műhelyfoglalkozásomon a Mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium egy sikeres iskolai programját szeretném bemutatni. A program az iskolánkban minden évben zajló, 6-12. évfolyamok számára meghirdetett Kisfaludy-Ötpróba versenysorozat első pró- bája, melyen a fő szerepet a természettudományok, a logikus gondolkodás és problémamegoldás kapják. A 2025-2026-os tanévben az első próba címe „Irány az Űr!”, a témaválasztást természetesen Kapu Tibor Nemzetközi Űrállomásra történő űrutazása ihlette. A programot 2025. szeptemberében valósítjuk meg, előadásomban beszámolok az előkészületekről, a lebonyolításról és a tapasztalatokról. A foglalkozáson bemutatásra kerül:

1. A Kisfaludy-Ötpróba

2. A diákok tájékoztatását segítő információs faliújság (10 témában 10-10 információ, táblánként 3 kiegészítő érdekesség, idézetek Kapu Tibortól, Űr-Fun-Fact-ek, képek)

3. A próba 4 állomásának bemutatása:

• Kísérletek, melyek alapját a BME UniverZOOM programja képezi. (A verseny által a programot akár 100 vagy több diákhoz is eljuttatjuk. A szükséges eszközöket számunkra a sikeres UniverZOOM pályázatunkat követően a BME biztosította.)

• Logikus gondolkodást igénylő feladatok, melyeket iskolánk matematikai munkaközössége állít össze

• Problémamegoldás: Az informatikai munkaközösség feladatai

• Kvíz

4. Díjazás, tapasztalatok

Bencsik Réka Anna

Gondolkodásfejlesztés játékos környezetben – On-line szabadulószobák a fizikaórán

Ez az előadás egy innovatív, játék-alapú megközelítést mutat be, amelynek célja a tanulók kognitív képességeinek fejlesztése a fizikaoktatásban online szabaduló- szobák alkalmazásával. Ezek az interaktív digitális programok valósághű, problémamegoldó helyzeteket kínálnak, amelyek során a diákoknak együttműködésre, logikus gondolkodásra és fizikai ismeretek alkalmazására van szüksége. A különböző rejtvé- nyek és kihívások narratív keretbe ágyazása révén az online szabadulószobák motivá- ló, élményszerű tanulási környezetet teremtenek, amely támogatja mind az egyéni, mind a csoportos munkát.

A workshop során bemutatásra kerülnek az ilyen jellegű tevékenységek tervezésé- hez szükséges pedagógiai alapok és technikai eszközök, valamint középiskolai fizika témákhoz igazított példák. A résztvevők megvizsgálhatják, hogyan járulhatnak hozzá a szabadulószobák a tanulók motivációjának növeléséhez, a fogalmi megértés elmélyítéséhez és az aktív tanulás elősegítéséhez. Gyakorlati útmutatót kapnak egyéni szabadulószobák létrehozásához, és lehetőségük nyílik azok kipróbálására és érté- kelésére is.

A workshop célja, hogy a pedagógusokat olyan rugalmasan alkalmazható digitális stratégiákkal lássa el, amelyek ötvözik a tantervi tartalmakat a játékos, felfedezésen alapuló tanulással.

Dr. Beszeda Imre

Kísérletek befőttesgumival

Az acélrugóval végzett kísérletek közismerten remek lehetőséget nyújtanak Hooke törvényének bemutatására, a rugóállandó meghatározására, valamint a harmonikus rezgőmozgás vizsgálatára, nemcsak a közoktatásban a fizikaórákon, de a felsőoktatásban a műszaki képzésben résztvevő mérnökhallgatók számára (a Mérnöki fizika c. tantárgy kereteiben), vagy a fizikatanár szakos hallgatók számára is. Az ilyen alapvető kísérletek és mérések nemcsak a mechanika alapszabályainak megértését segítik, hanem hozzájárulnak a tanulók és az egyetemi hallgatók mérési és elemzési képességeinek fejlesztéséhez is.

A felsőoktatásban a fenti alapok után fizikatanár szakos hallgatókkal vékony fémdrót nyúlását szoktuk vizsgálni egy maximum 30N terhelés kifejtésére képes ún. törpe szakítógéppel, míg a mérnök hallgatókkal normál szakítóvizsgálatot végzünk a több nagyságrenddel nagyobb terhelési tartományban, és ezekből a vizsgálatokból határozzuk meg a fémek mechanikai tulajdonságait, mint pl. a Hooke-törvényét, a nyújtási diagramot és a szakítószilárdságot.

A közoktatásban ilyen további vizsgálatok elvégzésére azonban a legtöbb esetben nincs lehetőség, ezért elgondolkodhatunk, hogy mi történik, ha valamilyen má- sik anyagot veszünk szemügyre, amely szerkezetileg teljesen eltér az acéltól. Ilyen anyag lehet pl. a gumi, a hajszál vagy esetleg egy damilszál is. Ezek nyújtásához ugyanis nincs szükség szakítógépre, hanem egy egyszerű rugós erőmérővel vagy esetleg ráakasztott súlyokkal is megoldható a terhelés fokozatos növelése.

A gumi sokkal nagyobb alakváltozást képes elviselni anélkül, hogy számottevő maradandó deformációt szenvedne, számos olyan tulajdonságot mutat, amelyek gyö- keresen különböznek a fémek viselkedésétől. A gumi nemlineáris rugalmassága és csillapító hatásai izgalmas lehetőségeket kínálnak a mélyebb vizsgálódásra – akár középiskolások számára is.

Egyszerű kísérletek segítségével bemutatható, hogy míg az acélrugók viszonylag konstans értékű rugóállandót mutatnak, a guminál a rugalmasság jelentősen változhat a terheléstől vagy az ismételt használattól függően. Ez az eltérő viselkedés megfigyelhető például az erő-megnyúlás grafikonban, vagy a hosszabb terhelés hatására bekövetkező anyagfáradásban.

Az ilyen típusú kísérletek remek lehetőséget kínálnak az iskolai tanulók természettudományos vagy műszaki érdeklődésének felkeltésére, a kreatív problémafelvetésre és- megoldásra. Projektként vagy szakköri keretben a diákok mélyebben beleáshatják magukat a rugalmasság világába, és összehasonlíthatják az acél és a gumi elté- rő viselkedését. Ezáltal nemcsak a tananyag bővül, hanem a természeti jelenségek jobb megértését is elősegíti. 

Dr. Beszeda Imre

Érdekes anyagok

A műhelyen olyan új anyagokkal fogunk megismerkedni, melyek az elmúlt két-három évtizedben jelentek meg az életünkben.

Ezek az anyagtudományi kutatások legújabb eredményei, mint pl.

• a nanoszerkezetű anyagok (amik ma már a naptejtől a permetszereken át az ablaktisztító folyadékokban is megtalálhatók),

• az újfajta orvosi anyagok (pl. titán alapú implantátumok),

• fémhabok,

• emlékező anyagok, emlékező fémek (amiket alakmemória ötvözeteknek is szoktak nevezni),

• nem-Newtoni folyadékok

• és egyéb ún., intelligens anyagok.

Dr. Borbély Venczel

Elektromosság-kit 2.0

Az Elektromosság-kit kísérleti csomagban a jól és kevésbé ismert egyenárammal kapcsolatos kísérleteket ültettem át korunk egyik fontos elektronikai tervező eszközére, a „dugdosó” próbapanelre. A csomag első változata már szerepelt korábbi Fizikatanári Ankétokon és a 2018-as hazai, valamint a 2019-es portugáliai Science on Stage fesztiválon, ahol hazánkat képviseltem.

Az elektronikai webáruházakban beszerezhető, viszonylag olcsó alkatrészekkel az egyenáram kísérletek a diákok kezébe adhatók és az általam kidolgozott és közzétett útmutatók segítségével önálló témafeldolgozás is alkalmazható. Az Elektromosság-kit előnye, hogy testre szabható, csak azokat a kísérleti eszközöket kell megvásárolni, amelyeket elsősorban tervezünk használni, bármikor bővíthető és a taneszköz forgalmazók által nyújtott drága csomagokkal ellentétben nem csak az Egyenáram témakörben használható. Ezen túl fejleszti a gyerekek motorikus ké- pességét, a kreativitást és a fantáziát, mert több megoldás is lehetséges az adott kísérlet elvégzésekor.

A műhelyfoglalkozás alatt kipróbálunk egy-két egyszerű kísérletet, bemutatom az általam összeállított speciális kísérleti útmutatókat, javaslatokat teszek különböző egységcsomagokra, illetve ötleteket adok beszerzési módjukra. Szeretettel várok minden érdeklődőt!

Bottka Rózsa

Kísérletező délután általános iskolásoknak

A Zentais7 iskolánkban több, mint két évtizedes hagyomány. Ekkor egy héten át különleges programokat szervezünk a gyerekeknek. Fizikatanár elődöm ötlete volt, hogy ezen a héten, egy délutáni programon a gyerekek mutassanak be kísérleteket. Erre az alkalomra meghívta a megye többi iskolájának tanulóit. Ezeken a kísérletező délutánokon a diákok fizikai és kémiai kísérleteket láthattak és mutathattak be.

Ezt a szép hagyományt én is folytattam és kémia szakos kolléganőmmel együttműködve megszerveztük a bemutatót, ahova több környékbeli településről is érkeztek vállalkozó kedvű diákok. A nagy érdeklődés miatt azonban már annyi kísérlet volt, hogy 3 órán át tartott a bemutató, és mivel nem egyeztettünk előre a többi iskolával, ugyanolyan kísérletek is voltak. Évről évre nőtt az érdeklődés és egy idő után a látogatók száma meghaladta a terem befogadóképességét. Ekkor döntöttünk úgy, hogy csak a mi tanulóink legyenek főszereplők, ne hívjunk vendégeket.

A következő évben már úgy alakítottuk a Zentais7 programját, hogy rövidített órák és szünetek mellett, a gyerekek másfél órás idősávokban választhattak, hogy hétfő, kedd és szerda délután milyen programokon szeretnének részt venni.

Nagy örömünkre sokan jelentkeztek, hogy kísérletet szeretnének bemutatni vagy megnézni őket. Évről évre kb. 3×15 vállalkozó kedvű, ügyes tanuló mutatja be kedvenc fizikai vagy kémiai kísérletét kb. 3×30 néző előtt. Az érdeklődésüknek megfelelő kísérleteket leggyakrabban a háztartásban is megtalálható eszközökkel végzik a tanulók. Segítjük diákjainkat, hogy több képességük (kreativitás, kommunikáció, kritikus gondolkodás) is fejlődjön a bemutató által az önbizalmukon kívül.

Célunk, hogy az MTMI tantárgyakat megszeressék tanulóink és igyekszünk sikerélményhez juttatni azokat a diákokat is, akik nem jeleskednek a természettudományos tantárgyakból.

Burkovics Márton, Dr. Jenei Péter

Piros toll, vagy algoritmus? – Szöveges válaszok javítása mesterséges intelligenciával

A mesterséges intelligencia lassan átlépi azt a határt, amelyet eddig a tanári munka egyik legszemélyesebb területének tartottunk: a szöveges válaszok értékelését. Vajon átadható-e egy algoritmusnak az a finom érzékenység, amely a “piros tollban” testesül meg? Lehet-e kódokra bízni a diák gondolatainak értelmezését, vagy ez továbbra is a pedagógus pótolhatatlan feladata marad?

A műhely célja nem csupán a technológiai lehetőségek bemutatása, hanem a hozzájuk kapcsolódó dilemmák közös végiggondolása. Az automatizált értékelés ígérete egyszerre vonzó és nyugtalanító: gyors, következetes és objektív visszajelzést kínál, ugyanakkor kérdéses, hogy képes-e valóban meglátni a sokféle jó választ, felismerni a kreatív megközelítéseket, vagy megérteni a hibák mögött rejlő tanulási folyamatot.

A résztvevők rövid példákon keresztül tapasztalhatják meg, hol tart ma a mesterséges intelligencia ezen a területen. A fókusz nem csak a technikai részleteken lesz, hanem azon is, hogyan formálhatja mindez a tanár szerepét, a diákokkal való kapcsolatot és a tanulásról alkotott képünket.

A cél nem válaszok adása, hanem kérdések felvetése. Vajon a jövőben a piros toll írja a tanulói válaszok történetét, vagy már az algoritmus fogalmazza meg a végszót?

Dr. Farkas Oszkár

Kutatótanári szerep a tehetségek felkutatásában

A kutatótanári szerep kiemelkedő jelentőséggel bír a STEM (természettudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika) tantárgyak iránt érdeklődő tehetséges diákok felismerésében, fejlesztésében és hosszú távú mentorálásában. A tevékenység célja, hogy a tanórai kereteken túlmutatóan, kutatásalapú megközelí- téssel ösztönözze a tanulók kíváncsiságát, problémamegoldó képességét és tudományos gondolkodását. A program során a tanár nem csupán oktatóként, hanem kutatótársként és inspiráló mentorként van jelen, személyre szabott támogatást nyújtva a diákok tudományos pályára való felkészítésében.

Az elmúlt évek során számos tehetséges tanuló került bevonásra különböző STEM-projektekbe, amelyek során tudományos poszterek, TDK-dolgozatok és ifjú- sági kutatói pályázatok születtek. Több tanítvány sikeresen szerepelt regionális és országos versenyeken, illetve bekapcsolódott egyetemi szintű kutatásokba. A kutatótanári tevékenység így nemcsak a tanulók egyéni fejlődéséhez járul hozzá, hanem erősíti az iskolai tudományos közösség létrejöttét is.

Gönczöl Zoltán

Van-e helye a KOMPLEX TERMÉSZETTUDOMÁNYI TANTÁRGY oktatásában az „AI” -nak?

Az idei tanévben szembesültem a kihívással, miszerint hogyan motiváljam a termé- szettudományos fakultációt nem választó 11-es korosztályt arra, hogy foglalkozzanak a természettudománnyal. Hendikeppel indul minden természettudományt tanító szaktanár, hiszen ezen tanulók többségéből hiányzik a befogadókészség. Kompenzálhatja ezt a szaktanár érdekes személyisége, tantárgyi elkötelezettsége, de vajon ez elégséges? Lehet-e más módszertannal próbálkozni, például a Nyugat-Európá- ban manapság divatos STEM estleg a STEAM „jelenségalapú” megközelítésével? Csináljunk érdekes projekteket, bevonva a tanulókat a „interaktív” módon? Vagy adjunk a felsorolt módszertani megközelítések mellé mesterséges intelligencia támogatást? Miért ne…, a tanulók motiválása az első lépés bármilyen eredmény eléréséhez és valljuk be, a legkönnyebb út mindig a legcsábítóbb mindenki számára. Rajtunk múlik tanárokon, hogy ez az út végül hova vezet…, de legalább el tudunk indulni a helyes irányba. Gondolatébresztő műhelyfoglalkozást tervezek, néhány óravázlattal és a témához kapcsolódó konkrét tartalmi és attitűd bemeneti mérés eredményét is megosztanám a hallgatósággal. 

Gutai Árpád Tamás

Breadboard használata tanulói kísérletekhez

A mi iskolánk jól felszerelt, például sok áramkörös tanulói kísérletes eszközünk is van, de sajnos ezek nagyon régiek és a nagyrészük már érintkezési hibás. A műhelyfoglalkozás során a kollégáknak a Breadboard nevű eszközt szeretném megmutatni, amely segítségével ilyen tanulói szetteket lehet összeállítani. A Breadboard előnye, hogy olcsó és sok fajta eszközt (ellenállás, kapcsoló, LED stb.) be lehet hozzá szerezni. A foglalkozás végén a beszerzési költségekre is ki fogok térni. Kipróbálásra 8 mérési szettet fogok tudni vinni magammal. 

Horváth Norbert Tamás, Székely György

Tehetséggondozás új irányai – Bemutatkozik a Jármezei Tamás Fizika Emlékverseny

Krausz Ferenc által indított tehetséggondozás; Jármezei Tamás Fizika Emlékverseny a 7. évfolyamon

Krausz Ferenc kezdeményezésére létrejött MATFIZ Alapítvány a 2025-26. tanévben két irányban indítja el a tehetségek gondozását. Egyik a leendő fizika olimpikonok felkészítése, másik a 9. évfolyamosok elindítása.

A Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola meghirdette a Dunamelléki Református iskolák számára a Jármezei Tamás Fizika Emlékversenyt a 7. évfolyamosok számára, két kategóriában. Reményeink szerint a kezdeményezés előbb-utóbb orszá- gos hirdetésű lehet, és méltó utódja a Jármezei Tamás által fémjelzett „Jedliknek”. 

Inczeffy Szabolcs

Relatív és korrigált valóság

A körülöttünk lévő, általunk megfigyelt világ állandóan változik, de változnak a megfigyelési eszközeink, technológiáink is. Így az általunk megfigyelt valóság (a valóság érzékelésünk) mindig más és más, ráadásul a megfigyelési helyzetek (különböző viszonyítási rendszerek) is változhatnak, tehát a klasszikusan egyidőben, azonos eszközökkel, de különböző helyről, szögben, mozgásállapotból megfigyelt valóság is különböző lesz! Alapjába véve a valóságérzékelésünk viszonylagos, relatív. Ez a relatív valóság!

A biztonságérzetünkhöz, a lelki és szellemi fejlődésünkhöz viszont állandóságra, stabilitásra van szükségünk, ezért a különböző megfigyelési rendszerek közül, általá- ban kiválasztunk egyet (nyugalomban lévő, egyenes vonalú, egyenletes sebeséggel mozgó inercia, stb.), amelyből a legegyszerűbb egy adott test, vagy mozgás, illetve jelenség megfigyelése, leírása, magyarázata és az egyéb rendszerből történő megfigyeléseket, korrekciók segítségével, megpróbáljuk visszavezetni erre a rendszerre. Ez a korrigált valóság!

Műhelyfoglalkozásomban ezt a témakört járnám körbe, ezt mutatnám be különböző esetekben, többek között egy olyan, poláris, rendszert is bemutatnék, amelyben körívek és ívvektorok szerepelnek és így ebben a rendszerben, az egyenletes körmozgáshoz nincs szükség centripetális gyorsulásra, hiszen az beépül a poláris, gyorsuló rendszer ívkoordinátájába. Minden érdeklődőt szeretettel várok a műhelyfoglalkozásomra, illetve a poszter bemutatómra! 

Dr. Kopasz Katalin

Mire tanít a fizika 2025-ben?

Tanári gyakorlatomban folyamatosan visszatérő kérdés: miért is tanítok fizikát egyegy csoportnak? Mi a valódi fejlesztési célom? Hogyan juthat érvényre a burkolt tanterv? Kell-e egyáltalán fizikát tanítani a mai kor diákjainak?

A ChatGPT-szerint „2025-ben a fizika nem csak »mi van«, hanem „hogyan és miért” – konkrétan azt tanítja, hogyan gondolkodjunk tudományosan, hogyan alkalmazzuk a fizikai ismereteket valós helyzetekben, és hogyan váljunk kritikus, kreatív, felelős gondolkodóvá.” Akár egyet is érthetünk a válasszal, de tanárként a feladat nem egyszerű: hogyan lehet elkerülni a metakognitív lustaságot az MI-korában, lehet-e valóban fejleszteni a modellezési készségeket, és ha igen, akkor ennek mik a feltételei? A műhelyfoglalkozás során a gimnáziumi és a tanárképzésben szerzett tapasztalataimat osztom meg a résztvevőkkel, lehetőséget biztosítva a közös gondolkodásra is. 

Kovács Eszter

Fizika játékokban – társasjátékos műhely

A műhely célja, hogy bemutassa, miként tehetjük a fizika tanítását élményszerűbbé és diákjaink számára vonzóbbá társasjátékok és kártyajátékok segítségével. A bemutatott gyűjtemény sokszínű: lesznek jól ismert, klasszikus játékok átalakított, fizikás tartalommal feltöltött változatai, olyan ötletek, amelyeket továbbképzéseken hallottam és adaptáltam, valamint kifejezetten fizika témára kifejlesztett játékok és saját készítésű fejlesztések is.

A résztvevők megismerhetik, hogyan használhatók ezek a játékok a tanórán vagy szakköri foglalkozásokon motivációként, ismétlésre vagy akár számonkérés játékos formájaként. A műhely nemcsak bemutató jellegű: a kollégákat is szeretettel invitá- lom arra, hogy kipróbálják a játékokat, osszák meg saját tapasztalataikat, és együtt gondolkodjunk új ötleteken.

A közös célunk, hogy a fizika ne csupán tantárgy legyen, hanem élmény, amelyhez szívesen kapcsolódnak a diákok – akár egy dobókocka elgurulásával, akár egy jól megtervezett játékmenet során. 

Major Luca

Projektalapú fizikatanítás földrajzzal „fűszerezve”

Hogyan tudjuk az előírt ismereteket átadni, miközben a diákjaink egy hétköznapi problémát járnak körül, élményekkel gazdagodnak, de közben a NAT2020 -ban megfogalmazott céloknak is eleget teszünk?

A műhelyen erre a kérdésre mutatok egy lehetséges választ. A résztvevők megismerkedhetnek a projektalapú tanulás (PBL) módszerével egy konkrét iskolai projekt bemutatásán keresztül. A módszer lényege abban áll, hogy a diákjaink egy komplex gyakorlati problémát járnak körül, miközben egy előre megfogalmazott kutatási kérdésre keresik a választ önállóan vagy csoportmunkában. A munkájukat a tanár által előre kijelölt instrukciók, mérföldkövek, segédanyagok és határidők segítik. A tanulási folyamat végén diákjaink egy produktumot (animáció, videó, modell, szöveges produktum stb.) készítenek, majd a megszerzett ismeretek felhasználásával bemutatják azt a társaiknak.

A műhelyre jelentkezők megismerkedhetnek egy interdiszciplináris iskolai projekttel. A projekt keretében a tanulók a gázok speciális állapotváltozásait ismerhetik meg, és azokat földrajzórán tanult felhőképződési folyamattal kapcsolhatják össze. Az így megszerzett fizikai ismerteket hétköznapi jelenségekhez köthetik, miközben élményszerű és tartós tanulási tapasztalatot szerezhetnek. 

Molnár Milán

A Mobilis kísérletei a Hunor programban

A Mobilis Interaktív Élményközpontban a Széchenyi István Egyetemmel közösen sikeres pályázatot nyújtottunk be a Hunor programhoz való csatlakozásra, így lehetőséget kaptunk arra, hogy általunk választott diákok élőben beszélgethessenek az űrben tartózkodó Kapu Tiborral, valamint Tibor elvégzett néhány olyan kísérletet is, amit mi határozhattunk meg. Ez utóbbiak esetében fontosnak tartottuk, hogy a mérések, és az azokról készült videók könnyedén felhasználhatók legyenek a mindennapi oktatásban, ezért olyan kísérleteket terveztünk, amelyek minden tanteremben könnyedén megismételhetők. A műhely során bemutatom Tibor kísérleteit, és mesélek kicsit arról is, hogy milyen volt egy űrprogramban személyesen részt venni. 

Dr. Nagy Anett

A sportlabdák fizikája

Mi a közös a focilabdában, a golflabdában és a pingponglabdában? Az előadásban különféle sportlabdákon keresztül fedezzük fel a bennük rejlő fizikát és mérnöki tudást. Bemutatjuk, hogyan változtak a különféle sportlabdák az évtizedek során, milyen anyagokat, szerkezeteket és technológiákat használnak a fejlesztésükhöz. Látványos kísérletek segítségével hasonlítjuk össze különböző jellemzőiket – és közben kiderül, mennyi gondos tervezés és fejlesztés rejlik egy-egy jól pattanó labda mögött. 

Nyerges Gyula

A szemüveglencsétől az űrtávcsövekig - kísérleti bemutató távcsőboncolással

A távcsövet holland szemüvegkészítők találták fel – valószínűleg véletlenül. Galilei volt az első, aki dokumentáltan csillagászati megfigyelésekre használta az eszközt, ezzel forradalmi változást előidézve ezen tudományterületen. Az elmúlt négy évszázadban egyre nagyobb teljesítményű teleszkópokat építettek, ezek pedig újabb tudományos eredmények elérését tették lehetővé.

A legbonyolultabb eszközök a világűrben teljesítenek szolgálatot, de a felszínen is sorra épülnek óriástávcsövek. Az idő rövidsége miatt egyfajta távcsöves gyorstalpalóra számíthatnak az érdeklődők, ahol nem csupán elmeséljük a távcsövek fejlődéstörténetét, de fel is boncolunk néhány műszert. 

Dr. Piláth Károly, Major Luca

Harmóniából a káoszba – Látványos kísérletek egy egyszerű, számítógép-vezérelt mérőrendszerrel

Előadásunkban egy saját fejlesztésű, könnyen kezelhető, hangkártyára csatlakozó mérőrendszert mutatunk be, amellyel soros RLC rezgőkör feszültség- és áramviszonyai vizsgálhatók külön oszcilloszkóp vagy jelgenerátor nélkül. A résztvevők megismerik a hardver felépítését, a DAA (Digital Audio Analyzer) program kezelését, valamint számos azonnal bevethető tanórai kísérletet a klasszikus rezonanciától a kaotikus viselkedésig.

Kiemelt kísérletek:

• Csillapodó szabadrezgés és jósági tényező.

• Rezonanciagörbe felvétele sweep-generátorral, FFT-analízis.

• Áram–feszültség fázisviszony Lissajous-görbékkel.

• Mágneses permeabilitás mérése.

• RC kör időállandója és szűrőhatása.

• Kaotikus rezgés: harmóniából a káoszba.

Interaktív rész: 10 eszköz áll rendelkezésre, így a résztvevők 2–3 fős csoportokban saját méréseket végezhetnek. Megmutatjuk, hogyan lehet egyszerű, olcsó hardverrel és ingyenes szoftverrel élményszerűvé tenni a fizikaórát – az alapfogalmaktól a nemlineáris rendszerekig, egyetlen mérőrendszerrel. 

Pipics János

Szövegközpontú tehetséggondozó fizika feladatok

A természettudományok tanítása során is jelentős a szövegek szerepe: a tananyag kialakítása, elrendezése, megfogalmazása mind nyelvi feladat. A fogalmak megérté- se mellett hangsúlyos a helyes használat is, a számolásos példáknál pedig gyakran tapasztaljuk, hogy a rossz megoldás egyik oka a szöveges utasítás nem megfelelő értelmezése. Éppen ezért szükséges odafigyelni a nyelvi kompetenciák tudatos fejlesztésére, különösen a tehetséggondozásban, hiszen a tudományos utánpótlás nevelése során alapvető fontosságú a tudományos szövegek értelmezésének, feldolgozásának tanítása, a tapasztalatok megfogalmazásának fejlesztése. A műhelyen röviden bemutatom a szövegek szerepéről és a tantárgyközi kapcsolatokról szóló kutatásokat, majd ismertetem a MUFIT (Multidiszciplináris Fizika Tehetséggondozó Program) céljait és alapvetéseit. Részleteket mutatok a készülő feladatgyűjteményből és lesz lehetőség kipróbálni az általános iskolásoknak készült tantárgyközi és szövegközpontú fizika feladatokat, játékokat is. 

Reichardt András

Numerikus megoldások alkalmazása

A számítógépek alkalmazásának egyik fő iránya, hogy kísérleteket tudunk szimulálni segítségükkel. A szimuláció eredményét látványosan is be tudjuk mutatni, a paramétereket nagy intervallumon tudjuk vizsgálni. A műhelyfoglalkozás célja, hogy egyszerű numerikus kódokat felhasználva vizsgáljunk folyamatokat és ezek eredmé- nyét mutassuk be látványosan. A foglalkozás során alkalmazott programokat később szabad felhasználni!

A részvételhez célszerű számítógépet hozni és minimális felhasználói ismeretekkel rendelkezni. 

Sebestyén Zoltán

Filléres kísérletek

Öveges professzor nyomán, ki vallotta, hogy egy kísérlet annál értékesebb, minél egyszerűbb.

Ő hétköznapi eszközökkel mutatta be a kísérleteit, hogy otthon bárki megismé- telhesse.

A sok-sok egyszerű kísérletből fogok néhányat a műhelyen bemutatni, melyek az órák színesítésére, problémák felvetésére, gondolkodtatásra, érdeklődés felkeltésére Lesznek kísérletek gyertyával, pillepalackokkal, gégecsővel, mágnesekkel, evőeszkö- zökkel, szívószállal, pezsgősüveggel, seprűvel, farostlemezzel, pálcával, szemetes zsákkal, spatulával, hangvillával, porszívóval, stb.

Kapu Tibor második űrhajósunk két fizikai kísérletének - a slinky és a mágneses - földi körülmények közötti bemutatása. 

Dr. Seres István

Kedvenc elektromágneses kísérleteim

Az elektromágnesesség saját tapasztalataim alapján nagy mumus a diákoknak (még az érettségire készülőknek is), ugyanakkor a mindennapi életünkben egyre nagyobb szerepet tölt be, ezért tartom fontosnak, hogy sok kísérlettel szemléltessük a témát, ami segít megérteni több napi rendszerességgel használt eszköz működését is.

Néhány alap kísérlet mellett (pl. annak igazolása, hogy az elektromágnes lehet jóval erősebb a nagyon erős permanens mágneseknél (pl. neodímium mágnes) is, alapvetően a Lorentz erő közvetlen (mágneses tér szerkezetének bemutatása CRT monitorral), és közvetett hatása kerül bemutatásra, ez utóbbinál a mágneses térben az árammal átjárt vezetőre ható erő demonstrálása, aminek keretében hangszórót építünk egy alumínium teáskannából, illetve kipróbálható lesz „fej” fülhallgató is.

A Lorentz erőn alapszik az elektromágneses indukció is, aminek keretében az örvényáramokkal tervezek néhány kísérletet (pl. mágneses fékezés demonstrálása), de vezeték nélküli energiaátvitelt is be szeretnék mutatni egy indukciós főzőlap segítségével, demonstrálva a mostanában divatos vezeték nélküli töltés működését.

Legvégül a szintén hasonló elven alapuló RFID/NFC technológia kerül elő. A műhely végén a bemutatott eszközöket, kísérleteket bárki maga is kipróbálhatja. 

Sinkó Andrea

Se nem angol, se nem beteg – Almásy László munkásságát bemutató projekt

A Vas vármegyei kötődésű Almásy László könyvei nem csupán útleírások: olvasói olyan leleményről és szakmai tudásról kaphatnak képet, amely példa a mai fiatalok számára is.

A történelem fordulópontjai elfeledtették őt honfitársaival, majd egy elferdített romantikus film újra felidézte alakját…

A sivatag számos természettudományos jelenséget rejt; érdemes ezek magyará- zatát elvégezhető kísérletekkel kiegészíteni, hogy így, megidézve a Homok atyjának utazásait, valódi(bb) képet kapjunk a híres kutatóról. 

Slezsák Zsolt

35 éves az Öveges verseny

Ebben az évben rendezte meg 35. alkalommal az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Általános Iskolai Szakcsoportja az Öveges József Kárpát-medencei Fizikaversenyt. A műhelyfoglalkozáson áttekintjük az egyes fordulók tematikáját, feladattípusait, ezzel is segítve a versenyre való felkészülést.

Mindenkinek ajánlom, aki tanít 8. évfolyamban és tervezi tanulóit indítani ezen a versenyen. Azoknak pedig különösen ajánlom, akik még kevésbé ismerik ezt a megmérettetést.

E mellett szeretném még bemutatni a Győri POK által szervezett Fülöp Viktorné Fizikaverseny, valamint a Komárom-Esztergom vármegyei Ifjú Fizikus verseny feladattípusait. 

Dr. Stonawski Tamás

Varázsceruza - A grafitceruza mint vezetőréteg

A bemutató során a grafitceruza vezetőrétegének újszerű értelmezését vizsgálom egyszerű kísérletekben. Különböző keménységű ceruzákkal, eltérő nyomóerővel és papírtípusokon rajzolt grafitvonalak elektromos ellenállását mérem és elemzem a hossz-, szélesség- és rétegszám-függést. Az eredmények igazolják az ellenállás klasszikus összefüggéseit, ugyanakkor a réteg egyenetlensége és mikroszerkezete új értelmezési lehetőségeket kínál. A mérésekből következtetek a grafit réteg vastagságára, és bemutatom a hőmérsékletfüggő viselkedését is. A kísérlet alacsony költségű, miközben anyagtudományi, villamosmérnöki és méréselméleti szempontból is izgalmas kérdéseket vet fel. 

Dr. Stonawski Tamás

Hajmeresztő kísérletek

A bemutatóban a hajszálak rugalmasságát vizsgálom egyszerű, könnyen megvalósítható kísérletekkel. Csipeszek, rugós erőmérő és mobiltelefon segítségével kö- vethetjük a hajszálak nyúlását és szakadását, miközben bevezethetők a rugalmassághoz kapcsolódó alapfogalmak (Hooke-törvény, rugóállandó, feszültség, nyúlás, Young-modulus). A kísérlet lehetőséget ad a diákoknak arra, hogy mindennapi tárgyakon keresztül ismerjék meg a fizika törvényeit, és megtapasztalják a mérnöki gyakorlat egy szeletét. 

Szabó László Attila

Szállj fel magasra!

A repülés utáni vágy mindig is élt az emberekben, a két lábbal a földön járó ember mindig vágyott a magasba. A lebegés is egy misztikus jelenség az ember számára, a középkorban csak a természetfeletti képességekkel rendelkezők voltak erre képesek. A műhelyfoglalkozáson a repüléstörténet mentén haladva megnézzük, hogy miként tudunk ezekről a jelenségekről a fizika órákon, a szakkörökön beszélni, méréseket, adatelemzéseket végezni. Természetesen a középpontban most is a kísérletek lesznek, próbálom az elmúlt évtizedek alatt e témakörben összegyűjtött kísérletek közül a legérdekesebbeket bemutatni. 

Dr. Szász János Péter

Elektromos fűtőfilm fizikaórán

Padlófűtésre manapság elterjedten alkalmazzák az elektromos fűtőfilmeket, amelyek műanyag lapok közé kasírozott párhuzamos, grafittartalmú vezetősávokból épülnek fel. A filmek alig 0,5 mm vastagságúak, különböző szélességben kaphatóak, tekercsekben. Ezeknek a hasznosítási lehetőségeire mutatok példákat, de további ötletekhez is alapot adhat a műhelyfoglalkozás: a fajlagos ellenállás vagy az eredő ellenállás tanításához olcsó tanulókísérleti eszköznek alkalmas, de a 12 V-os típusokat hőtani kísérletekhez is jól alkalmazhatjuk. 

Takács Bence

Kooperatív gyakorlat online eszközök segítségével gáztörvényekre, kilencedik osztályosoknak

A Boyle-Mariotte és Gay-Lussac törvények kellően egyszerűek, így könnyen elsajá- títhatóak a diákoknak önállóan is, ami közben a fizikán túlmutató készségeik is fejlődhetnek. Az iskolámban Google Workspace for Education rendszert használunk az anyagok és feladatok megosztására, a kooperatív feladat során a diákok egy Padletben dolgoztak. Átismételtük az egyenes és fordított arányosságot, a diákok utánanéztek a kutatók munkásságának és a törvények történetének, a rendelkezésre álló eszközökkel elvégeztek egy kísérletet, majd feladatokat oldottak meg.

A műhely során megmutatom a feladat részeit, ismertetem, miért így építettem föl, hogyan segítenek a gyakorlatok a fogalmi váltások kialakításában, és megvitathatjuk a tanóra tapasztalatait. Aki hoz saját notebookot vagy okoseszközt, annak segítek egy hasonló gyakorlat elkészítésében is. 

Tar Márta Flóra

Geometriai optika tanítása élményalapú, projektközpontú megközelítéssel

Hogyan tehetjük a geometriai optikát érthetőbbé és emlékezetesebbé a diákok szá- mára? Az interaktív workshop során a résztvevők saját élményen keresztül tapasztalhatják meg, hogyan működik a projektalapú tanítás a gyakorlatban.

A tanárok egyszerű optikai eszközöket készítenek újrahasznosított anyagokból, miközben reflektálnak a tanulói gondolkodásra, a gyakori hibákra és a motivációs té- nyezőkre. A cél új módszerek bemutatása és közös gondolkodás arról, hogyan lehet a fizikát kreatívan, élményszerűen és differenciáltan tanítani.

A workshop ajánlott mindazoknak, akik nyitottak az új megközelítésekre, és szívesen gazdagítanák pedagógiai eszköztárukat egy inspiráló, közösségi élmény keretében. 

Dr. Tarján Péter

A Mester András Nukleáris Szaktábor

2025-ben a Magyar Nukleáris Társaság 17. alkalommal rendezte meg a Nukleáris Szaktábort, amely az előző évtől alapítója, Mester András nevét viseli.

Mi a Szaktábor lényege? Kiknek szól? Milyen programok voltak korábban és lesznek jövőre? Ezekbe szeretne betekintést nyújtani a műhelyfoglalkozás, nem titkoltan figyelemfelhívási és kedvcsinálási szándékkal. 

Tóthné Dr. Juhász Tünde

Dinamika néhány nehezebb pontjának tanítása szimulációs támogatással

Miért és mikor használjunk szimulációs kísérleteket a fizikaoktatásban? Meggyőző- désem, hogy a valódi kísérleteket vétek lenne szimulációval helyettesíteni, még akkor is, ha ez utóbbi típus gyakran gyorsabban kivitelezhető. A szimulációk használatának olyan tananyagokban van létjogosultsága, ahol nehézségbe ütközik a szemléltetés.

Az egyik ilyen témakör a dinamika: az erőfogalom elvontsága, az erők láthatatlansága miatt szemléletformáló lehet, ha nem csak „elmagyarázzuk”, de szimuláció segítségével „megmutatjuk”, hogy pl. hogyan működik a tapadási súrlódási erő, vagy miként változik különböző helyzetekben a nyomóerő. A műhelyfoglalkozáson első- sorban az ingyenesen elérhető Algodoo program segítségével mutatok be néhány egyszerű és gyorsan bemutatható szimulációt, ami a kutatásaim szerint segíthet a dinamika néhány nehezebb jelenségének megértésében. Érdemes esetleg saját laptoppal és letöltött Algodoo programmal érkezni, mert így a szimulációk személyesen is kipróbálhatóvá válnak. 

Dr. Ujvári Sándor

Öt út az ötös felé: Komplett értékelési módszertan a fizikatanításban

Az, hogy a fizika nem népszerű, közhely. A diákok egy része nem is törekszik a jobb osztályzat elérésére, mert „nehéz” és nem számít bele a továbbtanuláshoz szüksé- ges pontok számításába. Nem szeretnek tankönyvet olvasni, és nem találják érdekesnek a jelenségeket, amikkel meg szeretnénk őket ismertetni.

Több év alatt kollégámmal kipróbáltunk egy módszert, ami talán jobban motiválja a gyerekeket (nem merem állítani, hogy a tanulásra) a fizikával való foglalkozásra.

Minden téma végén értékelni kell a tudásukat. De nem csak egy dolgozatot írnak, hanem egy, a téma tanulásának elején kapott leírás alapján végzett többféle tevé- kenységre kapnak egy témából osztályzatot, és ebben van kísérleti munka, szimulá- ció végzése, a tananyag önálló feldolgozása.

A műhely során be szeretném mutatni néhány téma feldolgozását, az értékelés rendszerét és azt, hogy milyen tevékenységformákat szeretnék fejleszteni, vagy legalább megmutatni az osztályoknak. 

Zátonyi Sándor

Nehézségi erő, súly, súlytalanság

Kapu Tibor űrutazása után különösen aktuális a súlytalanság fizikai háttere. A té- mához kapcsolódóan azonban a sajtóban, sőt az ismeretterjesztésben is gyakran tévhitek, félreértések, hibás magyarázatok és rossz megfogalmazások bukkannak fel. Ezért fontos e jelenségkör alapos ismerete, továbbá a helyes fogalom- és szóhasználat tudatos kialakítása, megerősítése.

A műhelyen először a nehézségi erő, a súly és a súlytalanság fogalmait járjuk körbe. Ennek kapcsán olyan egyszerű kísérleteket is elvégzünk, amelyek akár általános iskolában is bemutathatók, segítik a megértést, valamint jelentős motivációs hatá- suk is van. Ezután a napjainkban divatos mikrogravitáció kifejezéssel foglalkozunk. Elemezzük a szó jelentését, elvégzünk néhány egyszerű számítást és megmutatjuk, hogy e kifejezés használata félreértéseket, ellentmondásokat szülhet, és így gátolja a fizikai lényeg megértését.

A foglalkozást azoknak ajánlom, akik szeretnének ennek az egyszerűnek tűnő, de több buktatót is tartalmazó tananyag általános- és középiskolai tanításához ötleteket és tanácsokat kapni.