1. szám - 2023
Tisztelt Olvasó, kedves Kolléga!
Egy olyan online kiadvány első számát találja itt, amely reményeink szerint kincsesláda lesz. Kincskeresőként elsősorban fizikatanárokra számítunk, de bárki kedvére kutakodhat benne. Még fontosabb, hogy a kincskészítők fizikatanárok. Olyanok, akik önzetlen módon nem csak tanítványaiknak, hanem kollégáiknak is adnak. Ismeretet, ötletet, információt, gondolatot.
Az AnkÉtlap név nem véletlen. A fizikatanári ankétokon látott, hallott, megtapasztalt innovációk, megoldások kiáltottak azért, hogy utólag és az ott lenni nem tudók számára is elérhetők legyenek. Az ankéton bemutatott műhelyfoglalkozások, eszközök, kísérletek azt az eszköztárat gazdagítják, amivel diákjainkat motiválni, fejleszteni tudjuk. Legyen tehát közkincs, válasszon belőle mindenki az ízlésének, lehetőségeinek megfelelően.
Még az első lépéseket tesszük meg ezen az úton, talán botladozni is fogunk, de a szándék nemes. Lehetőség a Szerzőnek, hogy megossza tudását, publikációt jegyezhessen, és lehetőség az Olvasónak, hogy újat tanuljon.
Az oldal gondozását vállaló Borbély Venczel mellett köszönet azoknak a vállalkozó kollégáknak is, akik az első számot tartalommal megtöltötték.
Mindenkinek hasznos böngészést kívánok!
a szerkesztők nevében Kirsch Éva
Az 1. szám cikkei
Az EU-ban korábban megfogalmazott környezetvédelmi, energiatakarékossági irányelvek miatt a hagyományos W-szálas izzólámpák jórészt kiszorultak a kereskedelmi forgalomból és a mindennapi használatból és helyüket először a kompakt fénycsövek, majd később a LED-es fényforrások vették át, és napjainkban leginkább csak ilyeneket használunk. Alábbiakban a 2023-as Fizikatanári Ankét eszközkiállításon bemutatott LED-es lámpák felépítéséről, szerkezetéről és működéséről olvashatunk egy rövid összefoglalót. További részletek a cikkben (a címre kattintva megnyitható).
Napjainkra a LED-es fényforrások nagyrészt kiszorították a hagyományos W-szálas izzólámpákat és a kompakt fénycsöveket, hiszen energiahatékonyságuk jóval meghaladja az izzólámpákét, de még a kompakt fénycsövekét is, és további előnyök is a LED-ek mellett szólnak. Felmerülhet a kérdés, hogy miért van a LED-es lámpák legtöbbje egy matt búrával ellátva. Ezt vizsgáltuk meg a 2023-as Fizikatanári Ankét egyik műhelyfoglalkozásán. További részletek a cikkben (a címre kattintva megnyitható).
Heinrich Rubens német fizikus, 1865-ben született. Munkája során olyan neves fizikusokkal dolgozott együtt, mint Max Planck (Planck neki köszönhette azokat a pontos méréseket, melyekkel sikerült a "Planck-féle" sugárzási törvényt igazolni) vagy August Kundt, és tanítványai között tudhatta Gustav Hertzet és Walter Schottkyt is. Széleskörű ismertségét mégis egy lángcsőnek köszönheti, amelyet 1905-ben mutatott be. Ez az eredeti Rubens-cső egy négy méteres csőszakasz volt, körülbelül 100 db, 2 mm átmérőjű lyukkal, melyeket a cső hossza mentén egyenletesen osztott el. A furatokon kiáramló gázt begyújtva egy lángsort kapott, amivel a csőben levő gázban kialakuló állóhullámokat tudta látványosan szemléltetni. További részletek a cikkben (a címre kattintva megnyitható).
Idén 4. alkalommal vettem részt Fizikatanári Ankéton (2017. Gödöllő, 2018. Debrecen, 2019. Szeged, 2021. Vác) minden évben beiktatom az éves képzési tervbe ezt a 4 napos eseményt. A legutóbbi két alkalommal eszközkiállítóként is megjelentem, legközelebb pedig szeretnék műhelyfoglalkozást is tartani, megvan a témám hozzá... Inspiráló volt a mostani továbbképzés, kaptam ötleteket és biztatást is a jövőre nézve. Van egy „programom”, ami a fizika oktatás reformjához kapcsolódik. Amikor elkezdtem ezzel foglalkozni (2018.) még „Science típusú” fizika oktatásnak neveztem el. Mára kiderült, hogy a STEM irányzat hasonló tartalommal bír. Bár az én módszeremből hiányzik – egyelőre – az „E”, mint engineering, mérnöki megközelítés... A mostani előadásokon és műhelyfoglalkozásokon többször említették a STEM-et, ami külön öröm volt a számomra, már megérte a részvétel, gondoltam... Miért érdekes ez számomra, az kiderül az alábbi beszámolóból. További részletek a cikkben (a címre kattintva megnyitható).
Szombathelyi fizikatanárként biológia – kémia szakos kolléganőjével, Kovacsics Bernadett-tel több éven át a Savaria Történelmi Karnevál Csodák folyosója elnevezésű helyszínét működtette, ahol kicsik és nagyok bepillantást nyerhettek egy természettudományos labor működésébe és az önálló kísérletezés varázslatos világába. További részletek a cikkben (a címre kattintva megnyitható).
A reneszánsz időszakában felbukkanó aranymetszés kifejezés azon arányra utal, amit Eukleidész az "Elemek" című művében szélső és közbülső aránynak nevez. Eukleidész eredetileg nem tulajdonított különleges jelentőséget ennek az aránynak; inkább az ötszög szerkesztésének egyik lépéseként említette. Ezen írás célja annak vizsgálata, hogy az aranymetszés kiemelkedik-e a többi arány közül, vagy csupán egy további azonos értékű közöttük. Emellett feltárja annak lehetőségeit, hogy miként alkalmazható a fizikaoktatásban. További részletek a cikkben (a címre kattintva megnyitható).
Az aktuális időt a Nap járása után számították ki,ókori kultúrák, mint például az egyiptomiak és a mezopotámiaiak, de az ókori görögök és rómaiak is használtak már napórákat a napmozgás alapján történő időmérésre.
A pontosabb időleolvasás továbbfejlődött a középkorban a szerzeteseknek, különösen a benediktinus szerzeteseknek köszönhetően a mechanikus órák megjelenésével, amelyeket az imádságok és az istentiszteletek pontos időzítésére használtak.
illetve később a mechanikus órákat is ehhez igazították. Dél volt akkor, amikor a megfigyelőhelyen a napkorong középpontja áthaladt a délvonalon, vagyis amikor a vízszintesen talajba merőlegesen leszúrt pálca árnyéka éppen északra mutatott. Ennek az eljárásnak az lett a következménye, hogy a nem azonos délkörön fekvő földrajzi helyeknek egy kiszemelt pillanatban más volt a valódi helyi ideje. Azaz az újkor előtt szinte minden városnak saját ideje volt.
Az utazóknak és a kereskedőknek tehát minden városban alkalmazkodni kellett a helyi időhöz, hogy pl. le ne késsenek egy megbeszélt találkozóról. További részletek a cikkben (a címre kattintva megnyitható).