Embedded Files
A 3. szám cikkei
A 3. szám cikkei
Dr. Beszeda Imre: Az őrölt kávétól a szappanbuborékig – a felületi feszültség
Dr. Beszeda Imre: Az őrölt kávétól a szappanbuborékig – a felületi feszültség
A felületi feszültség jelenségével viszonylag gyakran találkozhatunk a hétköznapi életünkben, pl. már akár a kisgyermek – és vele együtt a szülő is – szappanbuborék fújás közben, de ilyen pl. a vízcsapból lecseppenő vízcsepp vagy a húsleves tetején úszkáló zsírfolt is. Valószínűleg a legtöbben nem gondolnak bele ezen jelenségek „működésébe”, nem foglalkoznak a magyarázatával. További részletek hamarosan...
A tanulmány a kutatótanári szerep egy lehetséges értelmezését mutatja be, egy középiskolai–egyetemi együttműködésen alapuló tehetséggondozó program példáján keresztül. A Műszaki Innovációs Kutatóműhely célja, hogy a középiskolás tanulók már tanulmányaik során közvetlen tapasztalatot szerezzenek a kutatás, az innováció és a mérnöki gondolkodás világáról. A cikk bemutatja a program kialakítását, működését, a megvalósult szakmai tevékenységeket, valamint az elért, mérhető eredményeket, különös tekintettel a Tudományos Diákköri Konferenciákon és országos versenyeken elért sikerekre. További részletek a cikkben.
A 2025/26 -os tanévben szembesültem a kihívással, miszerint hogyan motiváljam a természettudományos fakultációt nem választó 11-es korosztályt arra, hogy foglalkozzanak a természettudománnyal. Hátránnyal indul minden természettudományt tanító szaktanár, hiszen ezen tanulók többségéből hiányzik a befogadókészség. Kompenzálhatja ezt a szaktanár érdekes személyisége, tantárgyi elkötelezettsége, de vajon ez elégséges? További részletek a cikkben.
Segesvári Istvánt főleg első magyar irodalomtörténetünk szerzőjeként ismerjük, de hozzá köthető az az 1792-es vers is, melyet az ismert csillagász, Hell Miksa halálakor írt. A mű, bár röviden ismerteti Hell érdemeit, mégsem róla szól, általában a tudósokat szólítja meg, konkrétan a természetet vizsgáló bölcseket. A dicsérő, himnikus vers legérdekesebb része a felépítése, utazásszerű, elindulunk a teológia és a természetfilozófia kapcsolatától, majd az állatokat, növényeket, mikroszkopikus élőlényeket és az embert is érintve jutunk el az égitestekig. További részletek a cikkben.
A természettudományok oktatása során kiemelten fontos a szövegértés és -alkotás, a tudományos utánpótlás kinevelése szempontjából pedig elengedhetetlen, hogy a diákok, akikből a jövő kutatói lesznek, képesek legyenek a szakirodalom értelmezésére és az egyes jelenségek felismerésére akár más, nem tudományos kontextusban is. Szintén egyre nagyobb szerepet kap a tantárgyak közötti kapcsolatok erősítése, a játékosítás, valamint az élményszerűség. Ezekre épít a tudományos munka alapjait tantárgyközi projektekkel és önálló minikutatásokkal megtanító MUFIT-program, amely 7-8. osztályos tanulóknak szól. A tehetséggondozó program szakkörök formájában valósul meg, a foglalkozások mindenki számára nyitottak. Az a cél, hogy közelebb vigyük az érdeklődő diákokhoz a fizikát, megmutassuk szerepét a hétköznapi életben, ehhez alapként az anyanyelvet, a kíváncsiságot és a közvetlen tapasztalást ajánlom. További részletek a cikkben.
A mindennapi életben számtalan anyag vesz körül bennünket: fa, fémek, műanyagok, üveg vagy különböző textíliák. Ezekkel nap mint nap kapcsolatba kerülünk, mégis ritkán gondolunk bele abba, milyen fizikai tulajdonságok határozzák meg viselkedésüket. Pedig az anyagok mechanikai jellemzői – például rugalmasságuk, szakítószilárdságuk vagy teherbírásuk – a hétköznapi tapasztalataink mögött állnak.
A fizikaoktatásban ezek a kérdések természetesen megjelennek, de sokszor inkább elméleti szinten. Pedig a diákok számára különösen emlékezetesek azok a kísérletek, amelyek a saját tapasztalataikhoz kötődnek. Ilyen „kéznél lévő” anyag például az emberi hajszál, amelynek fizikai vizsgálata meglepően gazdag jelenségvilágot kínál. További részletek a cikkben.
Kevesen tudják, hogy a porszívó történetében nem a szívás volt az első ötlet. A találmány elvi előzményének inkább a porfújót tekinthetjük: azt az eszközt, amely levegőárammal próbálta eltávolítani a szennyeződéseket. Ez a funkció ma sem tűnt el teljesen. Kereskedelmi forgalomban is kaphatók olyan porszívók, amelyeknél a cső másik nyílásra való áthelyezésével leveleket, nagyobb szemétmaradványokat lehet elfújni. A szívás egyszerűen irányt vált. További részletek a cikkben.
Kapu Tibor űrutazása után különösen aktuális a súlytalanság fizikai háttere. A műhelyen először a nehézségi erő, a súly és a súlytalanság fogalmait jártuk körbe. Olyan egyszerű kísérleteket is elvégeztünk, melyek már általános iskolában is bemutathatók, és jelentős motivációs hatásuk is van. Ezután a mikrogravitáció kifejezéssel foglalkoztunk. Elemeztük a szó jelentését, elvégeztünk néhány egyszerű számítást és megmutattuk, hogy e kifejezés használata félreértéseket, ellentmondásokat szülhet, és így gátolja a fizikai lényeg megértését. Végezetül megvizsgáltunk néhány olyan jelenséget, amelynél a súly fogalmának használata már indokolatlannak is tűnhet? A műhelyhez készült internetes anyagok itt érhetők el. További részletek a cikkben.
Page updated
Google Sites
Report abuse